Totális besülés: egy jelképes cselekedettel megvalósították azt, amit évek óta ígérget Karácsony Gergely

„Sokan, akik eddig kívülállónak érezték magukat ebben a városban, végre otthon is érezhetik magukat benne” – írta Gulyás Gergely Kristóf.

„Nem voltak szívbajosak a szovjet uraságok: úton útfélen emelt ocsmány szobrokon, emlékműveken keresztül adták tudtunkra, hogy ők az urak e hazában” – idézte fel Kőrösi Koppány.
Kikerült a kereszt a budapesti Szabadság-szoborra, és ez alaposan megbolygatta a közvéleményt. Nem meglepő mód Karácsony Gergely főpolgármester nemtetszésének adott hangot a történtek nyomán. Mint fogalmazott,
a kereszt nem lehet politikai furkósbot.
Aki Budapest megkérdezése nélkül, a szobor alkotójának örökösei ellenére a keresztet a Szabadság-szobor talapzatába erőltette, nem tiszteli, hanem használja ezt a jelképet. Vagyis megszentségteleníti ezt a sokunk számára fontos szimbólumot, és sebet ejt Budapesten is”.
A főpolgármester kijelentéseire Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője is reagált. A kormánypárti politikus azt írta, Karácsony „szivárványos zászlóval parádézik, drag queenekkel lép fel gyerekek előtt”, de felháborítónak tartja, ha egy kereszt megjelenik egy ezeréves keresztény állam fővárosában.
A hétfő esti órákban pedig Kőrösi Koppány, a Budapest Műhely vezetője is kifejtette véleményét a témában Facebook-oldalán. A fejlesztéspolitikai szakértő felidézte mellbevágó családi történetét, mi szerint nem tehetett róla az édesanyja, hogy 1945-ben egy hirtelen ráborított kas alól végignézte, ahogy a „felszabadító szovjet hősök” megerőszakolják mostohanővérét és nevelőanyját – akikhez az éhhalál elől adta le édesanyja nem sokkal az ostrom előtt.
„Ezt a szégyent mosta magáról egész életében, s
ez a szégyen égett az arcomra az április 4-i ünnepségeken, amikor azon vörös csillagok és zászlók árnyékában kellett hálát adnom hazám nem létező szabadságáért, amely azokon a katonákon volt, akik...”
– írta a megrázó sorokat.
Kőrösi hozzátette, „nem voltak szívbajosak a szovjet uraságok: úton útfélen emelt ocsmány szobrokon, emlékműveken keresztül adták tudtunkra, hogy ők az urak e hazában”.
A rendszerváltozáskor ezek szépen elkezdtek elvándorolni – ha nem is az olvasztóba, mementóként, óvó, figyelmeztető jelként – a szoborparkba – emlékeztetett a szakértő.
Végül felhívta arra a figyelmet, hogy „a szégyen 1945. évi IX. törvénybe iktatott jelképe (1. § A magyar nemzet felismerve a Vörös Hadsereg sorsszerű küldetését, a Budapest székesfőváros felszabadításánál elesett szovjet hősök emlékét hálája és kegyelete jeléül törvénybe iktatja.
2. § A nemzetgyűlés Budapest székesfőváros felszabadításánál elesett szovjet hősök emlékét emlékmű felállításával örökíti meg.) továbbra is kevélyen a fejünk fölé magasodott”.
Máig”
– zárta gondolatait a Budapest Műhely vezetője.
A vonatkozó bejegyzést alább tekintheti meg:
Nyitókép: Kőrösi Koppány Facebook-oldala
***
Ezt is ajánljuk a témában
„Sokan, akik eddig kívülállónak érezték magukat ebben a városban, végre otthon is érezhetik magukat benne” – írta Gulyás Gergely Kristóf.
***